| Chapter 7 |
1 | Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, &oh fejedelem leánya! &A te csípõd hajlásai [olyanok,] mint a kösöntyûk, &mesteri kezeknek míve. |
2 | A te köldököd, mint a kerekded csésze, &nem szûkölködik nedvesség nélkül; &a te hasad [mint a] gabonaasztag, &liliomokkal körül kerítve. |
3 | A te két emlõd, [mint] két õzike, &a vadkecskének kettõs fiai. |
4 | A te nyakad, mint az elefánttetembõl csinált torony; &a te szemeid, [mint] [a] Hesbonbeli halastók, a sok népû kapunál; &a te orrod hasonló a Libánus tornyához, &mely néz Damaskus felé. |
5 | A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, &és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, &a király is megköttetnék fürteid által! |
6 | Mely igen szép vagy és mely kedves, &oh szerelem, a gyönyörûségek közt! |
7 | Ez a te termeted hasonló a pálmafához, &és a te emlõid a [szõlõ]gerézdekhez. |
8 | Azt mondám: felhágok a pálmafára, &megfogom annak ágait: &és lesznek a te emlõid, mint a szõlõnek gerézdei, &és a te orrodnak illatja, mint az almának. |
9 | És a te ínyed, mint a legjobb bor, &melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, &mely szóra nyitja az alvók ajkait. |
10 | Én az én szerelmesemé vagyok, &és engem kiván õ! |
11 | No, én szerelmesem, menjünk ki a mezõre, &háljunk a falukban. |
12 | Felkelvén menjünk a szõlõkbe, &lássuk meg, ha fakad-é a szõlõ, &ha kinyílott-é virágja, &ha virágzanak-é a gránátalmafák: &ott közlöm az én szerelmimet veled. |
13 | A mandragórák illatoznak, &és a mi ajtónk elõtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, &[melyeket oh] én szerelmesem, néked megtartottam! |