| Chapter 20 |
1 | A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs! |
2 | Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen. |
3 | Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik. |
4 | A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit. |
5 | Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt. |
6 | A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat? |
7 | A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána! |
8 | A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat. |
9 | Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl? |
10 | A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ. |
11 | Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete. |
12 | A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt. |
13 | Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel. |
14 | Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik. |
15 | Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak. |
16 | Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát. |
17 | Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal. |
18 | A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást. |
19 | Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál. |
20 | A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben. |
21 | A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik. |
22 | Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged! |
23 | Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok. |
24 | Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában? |
25 | Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni. |
26 | Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket. |
27 | Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét. |
28 | A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét. |
29 | Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj. |
30 | A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások. |