| Chapter 17 |
1 | Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van. |
2 | Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi. |
3 | Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr. |
4 | A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre. |
5 | A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen! |
6 | A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák. |
7 | Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd. |
8 | Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik. |
9 | Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is. |
10 | Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is. |
11 | Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene. |
12 | Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában. |
13 | A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától. |
14 | [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést. |
15 | A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ. |
16 | Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje? |
17 | Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére. |
18 | Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt. |
19 | Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres. |
20 | Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba. |
21 | A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja. |
22 | A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat. |
23 | A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására. |
24 | Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig. |
25 | Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége. |
26 | Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért. |
27 | A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú. |
28 | Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek. |