| Chapter 147 |
1 | Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó; hiszen õt dicsérni gyönyörûséges és illendõ dolog! |
2 | Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyûjti Izráelnek elûzötteit; |
3 | Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket. |
4 | Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi. |
5 | Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa. |
6 | Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza. |
7 | Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek! |
8 | A ki beborítja az eget felhõvel, esõt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken; |
9 | A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak. |
10 | Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik; |
11 | Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek. |
12 | Dicsõitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet! |
13 | Mert erõsekké teszi kapuid zárait, [s] megáldja benned a te fiaidat. |
14 | Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával. |
15 | Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete! |
16 | Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port. |
17 | Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt? |
18 | Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak. |
19 | Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel. |
20 | Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat! |