Chapter 105

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.

Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.

Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.

Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!

Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.

Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.

És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,

És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,

Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,

Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.

Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;

Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;

Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.

Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.

Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.

Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.

Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.

Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]

Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.

Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.

És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.

Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.

Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.

Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.

Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.

És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!