| Chapter 26 |
1 | Jób pedig felele, és monda: |
2 | Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erõtelen kart! |
3 | Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál! |
4 | Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belõled? |
5 | A halottak is megremegnek [tõle;] a vizek alatt levõk és azok lakói is. |
6 | Az alvilág mezítelen elõtte, és eltakaratlan a holtak országa. |
7 | Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé. |
8 | Õ köti össze felhõibe a vizeket úgy, hogy a felhõ alattok meg nem hasad. |
9 | Õ rejti el királyi székének színét, felhõjét fölibe terítvén. |
10 | Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig. |
11 | Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitõl. |
12 | Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot. |
13 | Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót. |
14 | Ímé, ezek az õ útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az õ hatalmának mennydörgését ki érthetné meg? |