| Chapter 4 |
1 | És felele a témáni Elifáz, és monda: |
2 | Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtõztetni magát a beszédben? |
3 | Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerõsítetted; |
4 | A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszketõ térdeket megerõsítetted; |
5 | Most, hogy rád jött [a sor], zokon veszed; hogy téged ért [a baj,] elrettensz! |
6 | Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed- é utaidnak becsületessége? |
7 | Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak? |
8 | A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak. |
9 | Az Istennek lehelletétõl elvesznek, az õ haragjának szelétõl elpusztulnak. |
10 | Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek. |
11 | Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nõstény oroszlán kölykei elszélednek. |
12 | Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet. |
13 | Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket. |
14 | Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat. |
15 | Valami szellem suhant el elõttem, s testemnek szõre felborzolódék. |
16 | Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim elõtt, mély csend, és [ilyen] szót hallék: |
17 | Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az õ teremtõje elõtt tiszta-é az ember? |
18 | Ímé az õ szolgáiban sem bízhatik és az õ angyalaiban is talál hibát: |
19 | Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?! |
20 | Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre. |
21 | Ha kiszakíttatik belõlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül? |